A ViO 3iO holland székhelyű zenekar tagjai ezen az úton haladnak. Haraszti Viktor szaxofonos, multiinstrumentalista, Horváth Andor bőgős és Anthony Davis dobos alkotja a triót. A zenekarvezető, ötletgazda Haraszti Viktor Magyarországon és Hollandiában is szerzett zenei diplomát, az utóbbi években a projektjeiben és lemezein az elektronikát igyekszik ötvözni a hangszeres improvizációval. Remek partnerre talált ennek megvalósításában az ugyancsak magyar, régóta Hollandiában élő Horváth Andor bőgősben, és a groove-mester amerikai Anthony Davis dobosban.
A hármas első lemeze ViOlogy címmel jelent meg, a látványosra sikerült CD borítót Viktor tervezte. Az alig több mint 40 percben 6 felvételt hallgathatunk meg. Nem hosszú, viszont remekül sikerült darabok. Akár egy sci-fi film kísérőzenéje is lehetne a lemez bevezető néhány perce, aztán elindul a dob és bőgő kemény ritmusa, ami felett néhányszor megismétlődő szép dallam szólal meg a szaxofonon, némi elektronikával fűszerezve. Egyből eszünkbe juthat, hogy ha Coltrane ma élne, valami ilyesféle zenét játszana… A már-már szólisztikus dobkíséret az erőteljes bőgő támogatással tovább folytatódik a következő két számban is, és a ritmusok csak a negyedik, erőteljesen elektronizált felvételen csillapodnak, ahol leginkább a bőgő hangja tart egyensúlyt a csikorgó EWI hangzással, a vége aztán egy ritmusváltás utáni csodaszép szaxofon szóló. Utolsó előtti dalban végig kitartó, erőteljes dob-bőgő groove-ot kapunk, és ismét az EWI a főszereplő. A végére aztán marad egy remek bőgő bevezető, utána egy nagyon szép, hosszan kitartó szaxofon dallam, és a dal címe ellenére némi visszafogott elektronika kísérettel elérkezünk az utolsó hangokhoz.
Ez a rövid, inkább EP-nek nevezhető album egy remek trió első lépéseit őrzi egy olyan ösvényen, amin még kevesen járnak. Az idő haladtával el kell fogadnunk, hogy a zene minden területén, a jazzben is egyre többször jelennek majd meg hangszereket helyettesítő elektronikus eszközök. Talán a leggyakrabban használt közöttük az EWI (elektronikus fúvós hangszer) már régebbről ismert, mióta Mike Brecker a ’80-as évek közepén használni kezdte. Félúton jár egy fúvós és egy billentyűs hangszer között, és értő kezekben remek hangzásokat lehet kihozni belőle. Haraszti Viktor nagyszerűen alkalmazta ezt az emberi erővel hajtott elektro-műszert.
A nagyszerű szaxofon improvizációk, az egymásnak felelgető hangszerek, zenészek, az erőteljes ritmus áradata, a dob szóló-szerű jelenléte és ritmusváltásai, a bőgő pótolhatatlan megszólalása mind-mind elbírják az elektronika jelenlétét… hogy ne a megszokott hangzást kapjuk… hogy egyedi legyen… hogy megunhatatlan legyen.
Vitathatatlanul ez lesz a jazz jövője. Vagy talán már a jelene.
Mindenesetre ennek a kiváló lemeznek a gyűjtők polcain a helye.
- Bird of Passage
- Digital Samsara
- ViOlogy
- The Disappearing Real
- Echoes of the Now
- Analog Prayers
Közreműködnek:
Haraszti Viktor – szaxofon és elektronika
Anthony Davis – dob
Horváth Andor – nagybőgő
Felvétel a Vuurland Stúdióban, Utrechtben, Hollandiában
Lemezkiadó: VIOmusic