Míg kint zajlott a városi élet, a Dohány utca boltíves, egyedien kialakított pincéjében csillagok érkeztek egy baráti muzsikálásra. Nem tudom, hogy a Geminidák érkezésének voltak-e hatásai, de az biztos, hogy négy csodálatos zenész ült össze, hogy könnyed eleganciával, lenyűgöző technikai tudással, de nem hivalkodóan idézzenek meg egy magasabb lelki szintet.
A zenekar:
Lakatos Pál – gitár, Oláh Kálmán – billentyűk, Orbán György – bőgő, Balázs Elemér - dob
Ahogy Jan Garbarek mondta: „Zenei karrierem a felesleges hangok elhagyásából áll”.
Nekik négyüknek sem kell már bizonyítaniuk. Ők már szinte mindent tudnak hangszereikről és felhőtlenül élvezhetik egymás inspirációit.
A hazai közönség kiválóan ismerheti Lakatos Palin kívül a többieket. Őt is lehetett itthon hallani, többször is. Én először a szép emlékű Roma Parlamentben csodálhattam meg a tehetségét, virtuozitását, de pár éve az iF-ben is volt hozzá szerencsém. Sokat élt és dolgozott külföldön, sikereit George Benson is elismerte, utódjaként jelölve meg.
A program:
1, Ellington: Things Ain't What They Used to Be
A témát Pali mutatta be, majd a kibontást egymást váltogatva Pali, Kálmán és Gyuri hozta. Gördültek a dallamok, elmélyülten tette hozzá mindenki a maga részét a darab hangulatához.
2, Young: Stella by Starlight
Pali rövid introja után jött a téma, melyet Oláh Kálmán szabadon továbbgondolt, felelgettek és impulzív bőgőszólót követően Balázs Elemér vezette le a darabot.
3, Van Hausen: Here's That Rainy Day
Kálmán olyan introt kanyarított a téma elé, ami egy komplett kortárs darab is lehetne! Pali hozta a témát és Kálmánnal felváltva adták hozzá a saját érzéseiket.
4, Kern: All the Things You Are
Pali pörgős introját követően Kálmán igen invenciózus szólói következtek. Érdekes pillanatokat jelentett Pali és Gyuri duózása majd Elemérrel felelgetése.
Szünet után:
5, Warren: There Will Never Be Another You
Zenekari kezdés után Oláh Kálmán játssza a témát, melyet Lakatos Pali, Orbán Gyuri és újra Pali izgalmas szólói lendítenek tovább oly könnyedén, mint ha az a legtermészetesebb lenne. Persze nekik az…
6, Monk: Round Midnight
Szerencsétlen módon Palinak gondja akadt a lábával, így görcsoldó introt adott elő Kálmán, majd felülemelkedve a gondokon Pali vezette be a témát és Kácsi meg ő is hozzátette a saját elképzelését.
7, Jobim: How Insensitive
Balázs Elemér indítja a darabot, Pali egyedül adja a témát, a ritmus szekció belép, crescendoval fokozódik a feszültség, Kálmán is átveszi a témát és egymást inspirálva teljesedik ki a darab.
8, Mancini: Days of Wine and Roses
Pali tempós introjával majd témájával indul a darab. A kidolgozásban Oláh Kálmán és Orbán Gyuri szólója meghatározó, majd Balázs Elemér mindenkivel felelgetésével zárul.
Persze nem egyszerű verbálisan megjeleníteni e koncertélményt. Talán az segít, hogy az előadásra teljes mértékben a természetesség, az egymásra odafigyelés és a boldog muzsikálás volt jellemző. Mindenki zsigerből tudta a szerepét, segítették, támogatták egymást, függetlenül attól, hogy szóló vagy kísérő hangszerként szólaltak meg.
Ilyenkor lehet mondani, hogy csoda született, ami még a koncert után is hat.
Rácz László - tulajdonos
Mindenképp meg kell említeni a helyszín unikális hangulatát, Rácz László lelkes munkáját. Nagyon kellenek az ilyen elkötelezett emberek és helyek!
Like the Gypsies, 2023. december 14.
Fotó: Irk Réka