Legújabb – ezúttal szextett – formációja november 1-én mutatkozott be a BJC-ben, de ez talán nem a legszerencsésebb időpont volt, jóllehet a hírek szerint elég sokan voltak kíváncsiak az eseményre. (A Farkasréti temetőhöz közel lakom pontosan 40 éve, így saját hozzátartozóim mellett számos jazz-zenész sírján is mécsest gyújtok, nemcsak Halottak Napján, Tomsits Ruditól Szabó Gáborig /bizony Ő is itt nyugszik!/) Persze azonnal megfogadtam, hogy az akkor már kitűzött decemberi fellépésen jelen leszek, hiszen érdeklődéssel követtem Tzumo pályájának alakulását már 1998-tól, amikor is megnyerte a Rádió Jazz zongora tehetségkutató versenyét. Ismerem különleges értéket képviselő lemezeit: a Tzumo Trio Plays Pat-től a Promise-ig, sőt a Hungarian Folk Songs-ról a Demokratában jelent meg lemezajánlóm. Mi több édesapját is ismertem, mégpedig a hazai modern jazz egyik kiemelkedő figurájának jóvoltából, aki a bőgős Vajda Sándor volt. A dobos „öregúr” is ezt a nevet viselte, amit az 1980-ban született fia: Oláh Árpád is megkapott. Mondtam is a koncert szünetében Tzumo-nak, hogy én téged még abból az időből is ismerlek, amikor Árpádnak vagy Cumónak hívtunk (még C-vel) negyedszázaddal ezelőtt.
Tzumo új együttese telitalálat, mégpedig minden vonatkozásban. A hangszerek – és persze az azokon kiválóan játszó muzsikusok – valamint az így kialakított hangzásvilág igényes megválasztása, a kompozíciók (túlnyomórészt Tzumo veretes szerzeményei), a hangszerelések, de még a zenekar színes emblémája is! Szívet melengető, hogy lehet újat felmutatni a több mint 100 éves műfaj területén!
A zenészek tehát a magyar élvonal képviselői: vegyük előre a két hölgyet, Szabó Gabi (Tzumo felesége), aki szöveg nélküli énekével, mint a hatodik hangszeres művész „funkcionált”, Pozsár Eszter, a hazai jazz szcéna legkiválóbb fuvolistája, a Hodek testvérek, azaz Áron a mindössze tizenhárom éves világklasszis felvidéki basszusgitáros és a „csodagyerek” státuszból kinőtt 26 éves bátyja Dávid, valamint Czibere József, mindenféle ritmusketyerék tudora, és persze Tzumo a billentyűk mestere. És ha Chick Coreának volt My Spanish Heart projektje, miért nem lehetne Tzumo-nak My Gypsy Heart-ja, pláne Gypsy Dream-jei?
Tzumo kompozíciói egyszerűen csodásak, nem hiába töltött annyi időt a bostoni Berklee-n és a Los Angeles-i Thelonious Monk Intézetben, olyan mesterekkel, mint Herbie Hancock és Wayne Shorter, majd játszott évekig a jazzvilág krémjével. Nos, ez hangszeres játékából is visszaköszön. Az egész koncert a meseszép dallamok, a csodás hangszerszólók (zongora, fuvola és basszusgitár), a ritmikai bravúrok (nem zavaró mennyiségben) helyes aránya volt, amely egy szinte hömpölygő zenefolyamot képezett. Tzumo szerzeményeiben jelentkeztek távoli tájak élményei (Sasebo, egy japán kisváros, ahol hősünk hosszabb időt töltött, vagy Spanyolországban Anda/lúzia/ a flamenco hazája), a magyar és a nemzetközi roma gyökerek (a Babos Project Romani emléke (Mercy Song) plusz saját identitása (Gypsy Dreams, Gypsy Bread, My Gypsy Heart).
Az első, a „Time to Time” c. számot csak a „fiúk” adták elő, az erős ritmusháttérrel rendelkező zenekarvezető játékával, majd a hölgyek is a pódiumra léptek és a zenekarnak is nevet adó „Gypsy Dreams” témáját már a szöveg nélküli ének és a fuvola unisono-jával hallhattuk. Kiemelném Tzumo briliáns zongoraszólóit, (a klub Yamaha zongoráján felül pihenő elektromos billentyűs hangszerrel, amelyen olykor fél kézzel játszott, ezzel is színesítve a hangzást.) Fuvola-intróval indult a „Choose”, itt térnék ki arra, hogy Pozsár Eszter háromféle fuvolán is játszott a koncert során. A japán emlék „Sasebo”-ban, Tzumo az elektromos billentyűkön a japán húros hangszer, a koto hangzásvilágát idézte, míg Eszter a piccolón hozott távol-keleti hangulatot, mindezt kettejük „felelgetős” előadásában is élvezhettük.
A második szett Babos Gyulára emlékeztető számmal indult, majd az andalúz élményeket idéző „Anda” következett. Ebben Czibere Józsi és Dávid zenei „párbaja” volt különlegesség. A „Gypsy Bread” c. cigány népdalfeldolgozásban az intim bevezető részt Eszter az indiai bambuszfuvolán, a bansurin adta elő, Dávid kézzel játszott a dobokon a gyönyörű zongoraszóló alatt is. Áron meseszép, melodikus basszusgitár szólóit sem hagyhatom ki, nem is beszélve Czibere Józsi diszkrét kongajátékáról és más ritmushangszerek szenzitív használatáról. Dávid a tőle megszokott színvonalon dobolt, nem „verte agyon” a produkciót, de alkalmanként azért megmutatta „oroszlánkörmeit”. Hodek papa, régi kedves barátom is elkísérte a koncertre fiait.
Hát így zajlott le ez a csodás ádventi koncert, aminek biztosan lesz folytatása jövőre is. Sőt hallottam a „jazzverebek” olyan csivitelését is, hogy alighanem lemezen is hazavihetjük majd ezt a csodás projektet. De hadd emlékeztessem kedves olvasóinkat arra a vitathatatlan igazságra, hogy az élő zenét, a jelenlétünkben megszülető művészetet semmi sem pótolja! Nekem elhihetik, több száz koncerttel a hátam mögött! BOLDOG KARÁCSONYT ÉS JAZZBEN GAZDAG ÚJÉVET!!!
I . félidő
- Time to Time
- Gypsy Dreams
- Choose
- Sasebo
- In Aug
II. félidő
- Mercy Song
- Anda
- Gypsy Bread
- My Gypsy Heart
- Hot Summer
A Tzumo Gypsy Dreams felállása:
Tzumo Árpád Yamaha akusztikus zongora, elektromos zongora
Szabó Gabi ének
Pozsár Eszter fuvola, piccolo, bansuri (bambuszfuvola)
Hodek Áron basszusgitár
Hodek Dávid dobok
Czibere József kongák, ritmushangszerek
Budapest Jazz Club, 2023. december 13.
Fotó: Irk Réka