A lemez érdekessége az volt, hogy Norman Granz Pablo kiadású – viszonylag kései – lemeze hidat képezett a korai idők és az akkoriban már sokféle irányzatot megélt jazz műfaj között. Az Oscar Peterson trió (Ray Brownnal és Louie Bellsonnal) képviselte az 50-es éveket, míg a gitáros, Joe Pass már a 20 évvel későbbi időket. Erről mind Cseke Gábor, mind pedig Kriszta nagyon szakszerűen beszélt a koncert indításakor. Ráadásul az 1957-es „Swingin’ Easy” c. Sarah Vaughan LP-ről is műsorra került négy szám, amelyek jól illusztrálták ezt a híd szerepet. (Lévén, hogy a vokális számok elég rövidek, így a bemutatandó 10 dal nem töltötte volna ki a műsoridőt.)
Kriszta kísérői a következő muzsikusok voltak: Joe Pass szerepében Komjáti Áron gitározott, Oscar Petersont Cseke Gábor alakította, Ray Brown helyett Barcza Horváth József bőgőzött és Louie Bellson „magyar Hangja” pedig Csízi László dobos volt.
Egy frenetikus Harold Arlen számmal indítottak, amely megalapozta az est különleges hangulatát. A „Midnight Sun” c. balladát csak a „gitártrió” kísérte, azaz Cseke Gabi pihenhetett. Ezt követte a lemez címadó dala, a Gershwin fivérek szerzeménye. A „You’re Blasé” kapcsán Kriszta elmondta, hogy pályája során számtalan dallal találkozott, de ezt ő is csak most ismerte meg. A közkedvelt „Pennies from Heaven”-t az 50-es években készült Sarah Vaughan lemezről idézték, éppúgy, mint a félidőt záró „I Cried for You”-t. A két „kakukktojás” között az ugyancsak közismert „Easy Living” hangzott el, amit szintén minden jelentős jazzénekesnő repertoárjára vett.
A második szett is vérpezsdítő swinggel indult, mégpedig a korábbi lemezről (You Hit the Spot). A következő zenei blokk egy szenzációs attrakciót jelentett. Négy olyan dalt hallhattunk, amelyekben csak egy-egy hangszer rendkívül szenzitíven kísérte az énekest, majd pompás hangszerszólót is hallhattunk az intepretáció során. A „More Than You Know” zongora-, a „My Old Flame” gitár-, a „Body and Soul” bőgő- és a „When Your Lover Has Gone” pedig seprővel megszólaltatott dob-kísérettel hangzott el. Ebben a négy tételben még inkább megismerhettük az énekesnő óriási zenei tudását., nem mintha bármi kétségünk lett volna ezzel kapcsolatban. Ebben az előadásban nem lehetett a több hangszeres kíséret árnyékában szerepelni, éppen úgy, mint egy szólózongora-játék esetében. Szögezzük le: ahogyan gyakran emlegetjük igényünket a jazz-szerű jazzre vonatkozóan, Kriszta a No.1., aki az igazi jazzvokált képviseli.
Végül a vokalisták régi repertoár-darabja, a „Teach Me Tonight” és az ugyancsak a korábbi LP-ről kölcsönzött „If I Knew Then” zárta a remek klubestet! Persze volt egy ráadás szám is, amelyet a nagy lelkesedésben nem sikerült feljegyeznem…
De ne feledkezzünk meg a hangszeresek nagyszerű játékáról sem. A dolog természetéből adódóan (hiszen 15 számot hallhattunk) csak rövid, de annál ízesebb hangszerszólók hangzottak el mind a négy muzsikustól, persze elsősorban Cseke Gábortól (pl. You’re Blasé vagy You Hit the Spot) és Komjáti Árontól (pl. Pennies from Heaven vagy I Cried for You), de rövid bőgő- és dobszóló is színesített az előadást.
Kriszta – szokásához híven – kedvesen, remek humorérzékkel vezette le az egész műsort, de egy olyan történetet is elmondott, amelyet mindenképpen megosztanék az olvasókkal. A sorozatban 2018 decemberében bemutatták Nancy Wilson énekesnőnek a Cannonball Adderley Quintettel 1961-ben készített albumát. Két vendég a szünetben csalódottan távozott, mert ők azt hitték, hogy Nancy Wilson fog énekelni… (Nyilván egy Liszt-esten keresik a művész frizurás öregurat, aki a mennyországból hívtak vissza, hogy a nagyérdemű közönséget szórakoztassa.)
I. félidő
- I’ve Got the World on a String (Harold Arlen-Ted Koehler)
- Midnight Sun (Sonny Burke-Lionel Hampton-Johnny Mercer)
- How Long Has This Been Going On? (George and Ira Gershwin)
- You’re Blasé (Ord Hamilton-Bruce Sievier)
- Pennies from Heaven (Arthur Johnston-Johnny Burke)
- Easy Living (Ralph Rainger-Leo Robin)
- I Cried for You (Arthur Freed-Gus Arnheim-Abe Lyman)
II. félidő
- You Hit the Spot (Mack Gordon-Harry Revel)
- More Than You Know (Edward Eliscu-Billy Rose-Vincent Youmans)
- My Old Flame (Sam Coslow-Arthur Johnston)
- Body and Soul (Edward Heyman-Robert Sour-Frank Eyton-Johnny Green)
- When Your Lover Has Gone (Einar Aaron Swan)
- Teach Me Tonight (Sammy Cahn-Gene de Paul)
- If I Knew Then (What I Know Now) (Dick Jurgens-Eddy Howard)
Az I/5, I/7, II/1 és II/7 számok a Swingin’ Easy c. albumról hangzottak el, az összes többi pedig a bemutatott „How Long Has This Been Going On?”-ról.
Opus Jazz Club, 2024. március 12.
Fotó: Csíkos Gábor (köszönjük Gábornak a remek fotókat)